Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9502 / ACCECIKK.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-10-31 | 36KB | 583 lines

@VMicrosoft Access 2.0, magyar verzió@N @VA bonyolult egyszerûség@N Az adatok tengerében csak úgy tudunk eligazodni, ha felmérjük: milyen adataink vannak, és ennek megfelelôen eldöntjük, hogy milyen adatbáziskezelôre van szükségünk. A Microsoft Access azon adatbáziskezelôk közé tartozik, amelyek komplex feladatokra professzionális válaszokat tudnak adni. Kezelése annyira egyszerû, ugyanakkor annyira sokoldalú a program, hogy érdemes minden lehetôségét kiaknázni és használni. De ne menjünk a dolgok elébe -- tisztázzunk az elején néhány alapfogalmat. @K(Cikkünk szerzôje @Knem szakértô az adatbáziskezelésben, de naponta több órát @Kdolgozik adatbázisokkal. Az adatbáziskezelésnek kizárólag a @Kpraktikus oldalát mutatja be itt -- a szerk.)@N @VAz adatbáziskezelés alapkérdései@N Az adatbázis -- elsô megközelítésben -- adott célból összeállított adatok és objektumok gyûjteménye. Az adatbázis file tartalmazhat táblákat, lekérdezéseket, ûrlapokat, makrókat és modulokat. A relációs adatbázisban, mint amilyeneket az Access is létrehoz, különbözô témákról tárolunk információkat különálló táblákban. Ahhoz, hogy az információkat összehozzuk egy teljesebb jelentéstartalmú kezelésmódba, meg kell adnunk az adatbáziskezelô rendszer számára, hogy a különbözô témák hogyan függenek össze egymással. Az adatokkal adatlapon vagy ûrlapon dolgozhatunk. Az adatlapok oszlopokba (mezôk) és sorokba (rekordok) rendezve mutatják az adatokat, így egyszerre több rekord látható. A táblák, a lekérdezések és az ûrlapok megjeleníthetôk az adatlapon. Az ûrlapok viszont egyéni elrendezésben jelenítik meg az adatokat, így egyidejûleg csak egy rekord látható és szerkeszthetô. Az adatbázis egyes táblái adott tárgykörbe esô adatokat tartalmaznak (például alkalmazottak adatai). Ha azt kell eldöntenünk, hogy milyen táblákat tartalmazzon az adatbázis, tegyük fel a következô kérdést: ""Milyen adatokat szeretnénk tárolni?". A kérdésre adott válaszok meg fogják határozni azokat a témákat, amelyeket az adatbázis tábláiban kezelnünk kell. Az elôzô kérdés az adatbázis tervezésének elsô és a leglényegesebb lépését jelenti. A következô lépésben határozzuk meg a mezôket. Döntsük el minden táblánál, hogy milyen információkat tartalmazzon! Minden mezô egy tábla egy oszlopaként jelenik meg. Például az @KAlkalmazottak@N táblában egy mezô lehet a @KVezetéknév,@N másik a @KSzerzôdés dátuma.@N Az Access a tábla egyes rekordjainak azonosítására egyedi mutatót, úgynevezett elsôdleges kulcsot használ. Ahogy a rendszám azonosítója a gépkocsiknak, az elsôdleges kulcs ugyanúgy egyedileg azonosítja a rekordokat. Az elsôdleges kulcsként használt mezôkben nem lehet duplikálás, ezért nem szerencsés, ha az alkalmazott vezetéknevét tartalmazó mezô az elsôdleges kulcs, mert így nem lehet két Kovács nevû dolgozónk. A következô lépésben határozzuk meg az információk közti viszonyokat. Nézzünk át minden táblát, és döntsük el, hogyan viszonyulnak az adatbázisban az egyes táblák adatai más táblák adataihoz! Adjunk a táblákhoz további mezôket vagy hozzunk létre új táblákat, ha szükséges! A táblák közötti kapcsolatok célja az, hogy egy ûrlapon vagy jelentésben több tábla adatait vizsgálhassuk. A kapcsolatokat azért érdemes a táblák tervezésénél létrehozni, mert ezzel idôt takarítunk meg. Az Access ""megjegyzi" a kapcsolatokat, így a lekérdezések tervezésénél nem kell újra definiálni ezeket. Kapcsolatot úgy hozzunk létre, hogy az egyik tábla egyik mezôjét ""áthozzuk" a másik tábla azonos adattípusú mezôjére. Az áthúzott mezô általában elsôdleges kulcs. Ha már itt tartunk az adatbázisunk tervezésében, akkor következik a terv finomítása. Elemezzük a tervezés hibáit! Hozzuk létre a táblákat, és vigyünk be néhány rekordot egyszerû adatokkal! Vizsgáljuk meg, hogy azt kapjuk-e, amit vártunk, és szükség szerint igazítsunk a dolgokon! @VAz Access új szolgáltatásai@N Az Access 2.0 magyar változata közelebbrôl megvizsgálva teljesen egyenértékû a nemzetközi verzióval, amely sok új jellemzôt és bôvítést tartalmaz. Sôt, olyan újdonságok is belekerültek, amelyeket a régebbi angol verziók nem tartalmaztak, például a Microsoft Jet Engine 2.5. Az Access angol és magyar verziójának újdonságai közül az alábbiakban összefoglaltunk néhányat. @KMozgatható, testreszabható eszköztárak:@N az Access eszköztárai mostantól mozgathatók, és egyedileg beállíthatók. Åthelyezhetjük az eszköztárakat az Access ablak tetszôleges helyére, egyedileg elrejthetjük, és beállíthatjuk ikonok hozzáadásával. Saját eszköztárat is létrehozhatunk, és hozzárendelhetjük ezeket ûrlapokhoz, jelentésekhez. @KGyorsmenü:@N a gyorsmenü akkor jelenik meg, ha az egér jobb gombját nyomjuk meg vezérlôelem tulajdonságok beállítása vagy más feladatok végrehajtása közben. A menün az aktuális feladatnak megfelelô parancsok jelennek meg. @KGyorsrendezés:@N táblákban, ûrlapokon a @KNövekvô rendezés@N vagy a @KCsökkenô rendezés@N ikonra kattintva az eszköztárban, a kiválasztott oszlop szerint rendezhetjük az aktuális rekordokat. @KSzerkesztôk és a ""Szerkesztô hívása" ikon:@N sok tulajdonságot szerkesztô támogat, ez segít a beállításban. Például használhatjuk a Kifejezésszerkesztôt kifejezéseket elfogadó tulajdonságokhoz, a Lekérdezésszerkesztôt a Rekordforrás és Sorforrás tulajdonsághoz, a Színszerkesztôt a Háttérszín, Szegélyszín és az Elôtérszín tulajdonságok meghatározásához. Néhány tulajdonsághoz többféle szerkesztôt is használhatunk. Például az esemény tulajdonságokhoz választhatjuk a Kifejezésszerkesztôt, a Makrószerkesztôt vagy a Kódszerkesztôt. Amikor egy szerkesztôvel támogatott tulajdonságot választunk, az Access megjelenít egy @KSzerkesztô hívása@N ikont a Tulajdonság ablak kerete mellett. Kattintsunk az ikonra a szerkesztés elkezdéséhez! A @KSzerkesztô hívása@N ikon néhány eszköztárban is megjelenik. @KBeviteli maszk:@N gyorsabban és pontosabban vihetünk be adatokat, ha beviteli maszkokkal látjuk el azokat a mezôket, amelyekbe minden alkalommal ugyanúgy kell bevinnünk az adatokat. A telefonszám mezôhöz például hozzárendelhetünk egy beviteli maszkot, amely automatikusan hozzáadja a szükséges zárójeleket, kötôjeleket és szóközöket. @KTovábbfejlesztett kijelölés adatlapokon:@N kiválaszthatjuk és a vágólapra másolhatjuk egy adatlap szomszédos celláit. A kívánt adatokat úgy választhatjuk ki, hogy az egérkurzort áthúzzuk a cellákon. @KAdatlapok oszlop méretezésének fejlesztése:@N gyorsan az adatoknak megfelelô méretûre állíthatunk adatlaposzlopot, ha duplán kattintunk az oszlopkijelölô jobb oldali szegélyére. @KAdatbázis-objektumok információinak nyomtatása:@N részletes információt nyomtathatunk bármely adatbázis-objektum tervérôl. Például nyomtathatunk listát mezôkrôl, tulajdonságokról és táblák kapcsolatairól. A kiválasztott objektum információinak nyomtatásához válasszuk a @KFájl/Definíció nyomtatása@N menüpontot. Többféle objektum információinak nyomtatásához válasszuk a @KFájl/Segédletek@N menüpontot, majd válasszuk az @KAdatbázis dokumentáló@N parancsot! @KTeljes adatbázis importálása:@N egy lépésben importálhatjuk az összes objektumot egy másik Access adatbázisból. Válasszuk a @KFájl/Segédletek@N menüpontot, majd válasszuk az @KAdatbázis importálása@N parancsot. @Kùj rendezési sorrend:@N nyolc új rendezési sorrend (arab, cseh, görög, héber, magyar, lengyel, orosz és török) került be az Access 2.0-ba az 1.1-es verzió meglévô három lehetôsége mellé (svéd/finn, norvég/dán és izlandi). Megváltoztathatjuk a rendezési sorrendet már létezô adatbázisokban éppúgy, mint az újakban. @KA Layout menü Formátum menüre változott:@N a többi Microsoft termékkel való kompatibilitás érdekében az 1.x verzióban az Adatlap nézetben, valamint az ûrlapok és a jelentések Tervezô nézetében megjelenô Layout menü a 2.0-s verzióban Formátum menüre változott. @VAz alkalmazásfejlesztés újdonságai@N Az Access sok olyan jellemzôvel gazdagodott, amely programozással több ellenôrzési lehetôséget ad az objektumok és adatok kezelésében. Ezek közül mutatunk be néhányat. @KEseményvezérelt eljárások és ûrlap- vagy @Kjelentésmodulok:@N a Microsoft Visual Basichez hasonlóan az Access Basicben is írhatunk eseményvezérelt eljárásokat, amelyek az ûrlapokon és jelentéseken történô eseményekre reagálnak. Az eseményvezérelt eljárások ûrlap- vagy jelentésmodulban tárolódnak, s ezek az ûrlaphoz vagy jelentéshez kapcsolódnak. A kód az ûrlap- vagy jelentésterv része lesz. Eseménytulajdonságból Access Basic függvényt is hívhatunk. @KKönnyen elérhetô makró- és kódszerkesztôk:@N most már közvetlenül áttérhetünk egy eseményvezérelt makróra vagy eljárásra, anélkül hogy az ûrlapról vagy jelentésrôl át kellene lépnünk az Adatbázis ablakba. Válasszuk azt az eseménytulajdonságot, amelynek makróját vagy eseményvezérelt eljárását szerkeszteni kívánjuk, majd kattintsunk a Szerkesztés ikonra a Tulajdonság ablak jobb oldalán! @KTöbb, futási idôben beállítható tulajdonság:@N használhatunk makrót vagy eseményvezérelt eljárást csaknem minden ûrlap- vagy jelentéstulajdonság beállítására futásidôben is, az ûrlapon vagy jelentésen történô eseményre válaszul. @KGazdagabb eseménykezelés:@N a Microsoft Visual Basichez hasonló eseménykezelés megengedi, hogy az alkalmazások az események széles körére válaszoljanak, beleértve a billentyûleütéseket, egérmozgatásokat, futásidejû hibákat és az idô múlását. @KKiszélesedett Access Basic adatmegadás:@N az Access Basic használatával most már objektumok széles körét határozhatjuk meg és kezelhetjük, beleértve a táblákat, a lekérdezéseket, a mezôket, az indexeket, a kapcsolatokat, az ûrlapokat, a jelentéseket és a vezérlôelemeket. @KMenüszerkesztô és almenük támogatása:@N az új Menüszerkesztôvel egyedi menüsorokat hozhatunk létre közvetlen formában. Egyedi menüsoraink almenüket is tartalmazhatnak. @KBôvített hibakeresô eszközök:@N a töréspontok beállításán és a kód lépésenkénti futtatásán kívül mostantól már listát kapunk az összes aktív eljáráshívásról. Az eljáráshívások áttekintéséhez válasszuk a @KNézet/Hívások@N menüpontot vagy a @KHívás@N ikont az eszköztárban. @KBôvített hibakezelés:@N a hagyományos hibakezelô technikákon kívül a Hibaesemény eljárást is használhatjuk a futásidejû hibák kezelésére és néhány mûvelet elvégzésére. @KTovábbfejlesztett adatvédelem:@N kibôvített adatvédelmi parancsok és beállítóablakok könnyítik meg az objektumokra vonatkozó adatvédelmi engedélyek kiosztását és az objektumok tulajdonjogának megváltoztatását. @KOLE automatizmus támogatása:@N az Access az OLE 2.0-s verzió támogatásának részeként most már más alkalmazások objektumai éppúgy kezelhetôk módszerek hívásával és tulajdonságok beállításával, mint ahogy ez az Access objektumaival lehetséges. @KSegédletek létrehozása és telepítése:@N az Access Basicet segédletek létrehozására használhatjuk, például saját egyedi varázslók vagy szerkesztôk létrehozására. Az új Segédletkezelô minden Access-felhasználó számára könnyen telepíthetôvé teszi a saját segédletét. @Kùj mûveletek:@N öt új makró mûvelet (az ObjektumTörlése, az ObjektumKüldés, az EszköztárMegjelenítése, a ModulMegnyitása és a Kimenet) növelik az objektumok kezelési lehetôségeit. Ezek adatokat küldenek más alkalmazások felé makrók vagy kódok használatával. @Kùj módszerek:@N az új Access Basic módszerek széles választéka az objektumokat kezelô kód könnyebb írását, olvasását és karbantartását teszi lehetôvé. @VAccess-adatbázis importálása@N Egy adatbázis összes objektumát egyszerre importálhatjuk egy másik adatbázisba. Ez különösen akkor használható jól, ha egy adatvédelemmel ellátott Access-adatbázist hozunk létre, és meg akarjuk változtatni az adatbázis tulajdonjogát. Egy teljes Access-adatbázis importálása a következôképpen történik: 1. Nyissuk meg a cél adatbázist, amelybe importálni kívánunk, vagy lépjünk az Adatbázis ablakba az adatbázis megnyitásához! 2. Válasszuk ki a @KFájl/Segédlet@N menüpontot, majd az @KAdatbázis importálását@N! 3. Az @KAdatbázis importálása@N beállítóablakban válasszuk azt az Access adatbázis (.MDB) file-t, amit importálni akarunk, majd nyomjuk meg az OK gombot! Az Access minden objektumot importál az aktuális adatbázisba. @VTábla exportálása Access-adatbázisba@N Egy adatbázis-objektumot átmásolhatunk az egyik Access-adatbázisból egy másikba. A cél adatbázisnak már léteznie kell. A folyamat a következôképpen történik: 1. Nyissunk meg adatbázist, vagy megnyitott adatbázis esetében lépjünk az Adatbázis ablakba! 2. Kattintsunk az @KExportálás@N ikonra, vagy válasszuk az @KFájl/Exportálás@N menüpontot! 3. A @KCél@N listából válasszuk a Microsoft Accesst, majd nyomjuk meg az OK gombot! 4. A @KObjektumtípus@N listából válasszuk azt az objektumtípust, amelyiket exportálni akarjuk! Ha egy táblát exportálunk, adjuk meg, hogy a tábla struktúráját és adattartalmát, vagy csak struktúráját kívánjuk exportálni. 5. Az @KObjektumok@N listából válasszuk ki a táblát vagy objektumot, majd nyomjuk meg az OK gombot. 6. A @KFájlba exportálás@N beállítóablakban keressük ki és válasszuk azt az Access adatbázis file-t (.MDB), amelybe exportálni kívánjuk a táblát vagy objektumot, majd nyomjuk meg az OK gombot! 7. Adjuk meg az új objektum nevét (vagy használjuk az Access által felajánlott nevet), majd nyomjuk meg az OK gombot. Ezután az Access átmásolja az objektumot a másik adatbázisba. @VAdatbázis tömörítése@N A lemezterület legjobb kihasználásához rendszeresen tömöríteni kell az adatbázist. A tömörítés másolatot készít az adatbázisról, és újrarendezi területfoglalását a lemezen, ha több részre töredezett. 1. Válasszuk a @KFájl/Adatbázis tömörítése@N menüpontot az Access indító ablakában. 2. Az @KAdatbázis tömörítése@N beállítóablakban adjuk meg a tömörítendô adatbázist, és nyomjuk meg az OK gombot. 3. A @KTömörítendô adatbázis új neve@N ablakban adjuk meg a tömörítéssel létrejövô új adatbázis célját (meghajtó, könyvtár, név), majd nyomjuk meg az OK gombot. A tömörített új adatbázis-file számára megadhatjuk az eredeti adatbáziséval megegyezô nevet is, vagy egy más nevet is választhatunk, ha külön file-t kívánunk létrehozni. Ha azonos nevet használunk és az adatbázis tömörítése sikeres, az Access automatikusan helyettesíti az eredeti file-t a tömörített változattal. Adatbázis tömörítéséhez rendelkezni kell a Terv módosítása engedéllyel az adatbázis minden táblájára. Enélkül a tömörítési mûvelet sikertelen lesz. Egy Access 1.x verziójú adatbázis tömörítése nem jelenti a 2.0-s verziójú formátumba való konvertálását. Ehhez szükség van a @KFájl/Adatbázis konvertálása@N menüpontra. De van más csalafintaság is: ha egy 1.x verziójú adatbázis-objektum a nevében aposztrófot (`) tartalmaz, az adatbázis tömörítése sikertelen lesz. Ilyenkor célszerû az Access 1.x verzióját használni az objektum átnevezéséhez, majd meg kell változtatni az erre történô hivatkozásokat a lekérdezésekben, ûrlapokon, jelentéseken, makrókban és Access Basic kódban. A tömörítési eljárás akkor is sikertelen lesz, ha nincs elég tartalék hely a lemezen ahhoz, hogy az adatbázis eredeti és tömörített változata is elférjen. Nyitott adatbázist nem lehet tömöríteni. Többfelhasználós környezetben a tömörítési mûvelet sikertelen, ha egy másik felhasználó megnyitotta az adatbázist. Ha egy olyan tábla végérôl törlünk rekordokat, amely számláló mezôt tartalmaz, az adatbázis tömörítésekor az Access az utolsó nem törölt rekord sorszámánál eggyel nagyobb értékre fogja beállítani a következô számláló értéket. @VEgyüttmûködés@N Manapság fontos kérdés, hogyan mûködik együtt az Access a Microsoft Word és a Microsoft Excel programokkal, amikor objektumok csatolását és beágyazását (OLE), dinamikus adatcserét (DDE) vagy ODBC-t alkalmazunk. @KAz OLE használata:@N az Access lehet OLE-tároló alkalmazás. Az OLE objektumokat táblán tárolhatja, beágyazhatja vagy csatolhatja ûrlap vagy jelentés tervezésekor. Ezenkívül az Access támogatja az OLE automatizmust. Nem lehet azonban csatolni, illetve beágyazni Access objektumokat más OLE alkalmazásba. @KAz DDE használata:@N az Access kezdeményezheti a DDE párbeszédet (DDE ügyfél), de válaszolhat is a DDE ügyfélnek (DDE szerver). Mint DDE ügyfél alkalmazás tartalmazhat DDE csatolást lekérdezésben, ûrlapon és jelentésen, de táblán nem. DDE szerverként pedig az alábbi DDE témaköröket támogatja: a System témakört; adatbázis, tábla, vagy lekérdezés nevét; Microsoft Access SQL utasítást. Az Accessben a Word ""körlevélvarázsló" DDE-t használ DDE csatolás létrehozásához az Access és a Word for Windows között. Ha a csatolás már létrejött, a dokumentum bármely pillanatban megnyitható Word for Windowsban, és nyomtatni lehet körlevelek, formalevelek vagy levélcímkék adatfile-ját az Access aktuális adatainak felhasználásával. @KAz ODBC használata:@N a Word for Windows, az Excel és az Access ODBC kezelôprogramokat tartalmaz, amelyek megengedik a kapcsolatot Access-adatbázisokkal. Bár az Access nem tartalmaz ODBC kezelôprogramot Word for Windowshoz vagy Excelhez, kapcsolatba léphetünk ezekkel az alkalmazásokkal, ha az @KImportálás, Exportálás@N vagy @KKimenet@N menüpontot választjuk. Excel-file-okat (.XLS) és szövegfile-okat (.TXT) importálhatunk, exportálhatunk, vagy Word for Windows körlevél file-okat exportálhatunk. A Kimenetet egy tábla, lekérdezés, ûrlap, jelentés, vagy modul kimenetének file-ba mentéséhez használhatjuk Excel-, szövegfile vagy Rich Text formátumban (.RTF). Ezután megnyithatjuk az Excel formátumú file-t az Excelben, a Rich Text formátumú szövegfile-t Word for Windowsban. Az Access 2.0 tartalmaz egy olyan kezelôprogramot, amely lehetôvé teszi, hogy más Microsoft Office alkalmazások kezelhessék az Access 2.0 adatait. Ha egyedi vagy karbantartó Access-telepítést végzünk, vagy ha szokásos telepítést választunk, és az Access telepítô programja az Access adatok eléréséhez használt korábbi kezelôprogramot talál, akkor a Microsoft Access 2.0 ODBC Driver for Microsoft Office-t telepítjük a merevlemezre. Ezt a kezelôprogramot használhatjuk arra, hogy a Wordbôl vagy az Excelbôl Access 2.0-s adatokat érjünk el és kezeljünk. Ez a kezelôprogram azonban csak a Microsoft Worddel és a Microsoft Excellel való munka esetén használható biztonságosan, lehetôleg ne használjuk arra, hogy más ODBC ügyfél alkalmazásokból Access adatokat érjünk el! De ne használjuk arra sem, hogy magából a Microsoft Accessbôl Access adatokat érjünk el. Erre a célra a rendszerben van egy beépített kezelôprogram. Ha ezt az új kezelôprogramot a MS Word 6.0-val kívánjuk használni, akkor a Word körlevél lehetôségét alkalmazzuk! Amikor a Word megjeleníti az @KAdatforrás megnyitása@N beállítóablakot, meg kell gyôzôdnünk arról, hogy a @KKonverziók megerôsítése@N kijelölônégyzet ki van-e jelölve. Ezt követôen adatforrásként a ""MS Access adatbázis (*.MDB)" elemet kell kijelölnünk. Ha az új kezelôprogramot az Excel 5.0-s verziójával szeretnénk használni, az @KAdatok/Külsô lekérdezés@N menüpontot kell választanunk. Ez elindítja a Microsoft Query-t. Ezután az @KAdatforrás kiválasztása@N beállítóablakban az @KEgyéb@N gombot, majd adatforrásként az @KODBC adatforrások@N-ban az ""MS Access 2.0 Databases" elemet célszerû választani. @VNéhány jótanács@N A teljesség igénye nélkül néhány további tippet is adunk az ODBC Driver for Microsoft Office használatához. 1. Ha egy adatbázis olyan könyvtárban található, melynek nevében aláhúzás karakter van, akkor az adatbázist nem lehet a Microsoft Wordbôl és a Microsoft Excelbôl megnyitni az ODBC Driver for Microsoft Office-szal. Elôször át kell neveznünk a könyvtárat, vagy pedig az adatbázist át kell raknunk egy olyan könyvtárba, melynek a nevében nincs ilyen karakter. 2. A Microsoft Query és az ODBC Driver for Microsoft Office használatakor nem lehet olyan sort frissíteni, amelyben egy szöveges oszlop 255 karakternyi adatot tartalmaz. 3. Ha a Microsoft Queryvel és az ODBC Driver for MS Office-szal rekordokat törlünk, ezzel a kapcsolódó rekordok törlését is okozhatjuk. 4. A Microsoft Jet 2.5 adatbázismotor törlô funkciójának köszönhetôen egy tábla valamely rekordjának a törlése magával vonja azt, hogy a többi táblából is törlôdnek a kapcsolódó rekordok. A kapcsolódó rekordok törlése figyelmeztetés nélkül történik meg! @VKonvertálás régebbi verzióról@N Bár dolgozhatunk 1.0 vagy 1.1-es verziójú adatbázisokkal az Access 2.0-ban is, de így nem tudjuk megváltoztatni az objektumok tervét, és a 2.0 sok más elônyét sem tudjuk élvezni. Valószínû, hogy az új verzió telepítése után hamarosan fellép az 1.x-es adatbázisok konvertálásának igénye. Ezt a következôképpen végezhetjük el: 1. Ha nyitva van, zárjuk be az adatbázist, illetve -- ha az adatbázis a szerveren vagy osztott használatú könyvtárban van -- gyôzôdjünk meg arról, hogy más sem nyitotta meg! 2. Válasszuk ki a @KFájl/Adatbázis konvertálása@N menüpontot. 3. A @KKonvertálandó adatbázis@N beállítóablakban válasszuk ki a konvertálandó adatbázist, majd hagyjuk jóvá az OK gombbal. 4. A @KKonvertálandó adatbázis új neve@N beállítóablakba írjuk be az új, 2.0-s verziójú adatbázisfile nevét, vagy válasszunk más elérési utat, ha meg szeretnénk tartani a korábbi nevet, majd nyomjuk meg az OK gombot. Az Access a 2.0-s verzió formátumára konvertálja az adatbázist. Célszerû biztonsági másolatot készíteni az 1.x-es verziójú adatbázisból mindaddig, amíg otthonosan nem kezeljük a 2.0-s verziójú adatbázist. Ha egy adatbázist az Access 2.0-s verziójára konvertáltunk, akkor azt az 1.0-s vagy az 1.1-es verzióban többé nem tudjuk megnyitni, és visszakonvertálás sem lehetséges! Következésképp ha egy adatbázist hálózatban használunk, meg kell gyôzôdnünk arról, hogy mindenki telepítette az új verziót. Ha csatolt táblákkal rendelkezô adatbázist konvertálunk, azt is ellenôrizni kell, hogy ezek a táblák még mindig abban a könyvtárban vannak, amelyben a csatoló adatbázis (amit konvertálunk) keresi azokat. Ha az Access nem találja a táblákat, miközben a csatoló adatbázist konvertáljuk, elveszítjük a csatoló adatbázisban meghatározott táblatulajdonságokat. Az adatbázis konvertálása után áthelyezhetjük ezeket a táblákat, és használhatjuk a @KCsatoláskezelôt@N ezek újracsatolására. Egy csatoló adatbázis konvertálása nincs hatással a csatolt táblákra, ha az Access 1.x-et használjuk, és továbbra is használhatjuk ezt a verziót. Bár az Access 2.0 általában kompatibilis az 1.x-es verziójú adatbázisokkal, néhány adatbázis-objektum viselkedésén változtathat. Például a táblákra vonatkozó érvényességi szabályokat erôsítheti, a lekérdezés mezôk nagyobb frissíthetôségét okozhatja, a NULL értékek és nulla hosszúságú karakterláncok nagyobb alkalmazhatóságát biztosíthatja a szöveges és feljegyzés típusú mezôkben, és ûrlapokon a szimpla idézôjel (`), a látható tulajdonság, a listák és a segédûrlapok használatának módosításait eredményezheti. Amikor az Access érvénytelen érvényességi szabályt talál az adatbázis konvertálása során, a konvertált adatbázisban Konvertálási hibák néven létrehoz egy táblát a szabályok rögzítését segítô információkkal. Ezt a táblát az Adatbázis ablakból nyithatjuk meg, és megnézhetjük a hibák listáját. Az 1.0-ban létrehozott adatbázisok mérethatára 128 Mbyte , míg az 1.1-ben és 2.0-ban 1 Gbyte. Egy adatvédelemmel ellátott munkacsoportban csak a Tervezés módosítás engedéllyel rendelkezô felhasználók konvertálhatják az adatbázist. Ha egyszer konvertáltunk egy adatbázist, a táblák 1.x-es verzióhoz csatolásai többé nem érvényesek. A csatolt táblák használatához azt az adatbázist is konvertálnunk kell, amelyhez a csatolás történt. Megtehetjük azonban, hogy az 1.x-es adatbázisból táblákat csatolunk a 2.0-s adatbázishoz. ùj rendezési sorrend-beállítások kerültek be mind az 1.1-es, mind a 2.0-s verzióba. A Microsoft Access nyelvi változata ugyan meghatározza az adatbázis alapértelmezett rendezési sorrendjét, de beállíthatunk új rendezési sorrendet is. Adatbázisok konvertálására vonatkozóan további információt találhatunk a Felhasználói kézikönyv @KA Microsoft @KAccess telepítése@N címû fejezetében. @VA programozhatóság@N Ebben a szakaszban azzal foglalkozunk, hogy miként lehet alkalmazásokat írni az Access magyar változatában. @KAccess Basic:@N az Access Basic programozási nyelvet nem fordították le a magyarítók. Ez azt jelenti, hogy modulok írásakor a programozónak mindig az angol kifejezéseket kell használnia. Konkrétan ez azt követeli meg, hogy az angol függvényneveket, tulajdonság- és gyûjteményneveket, formázó karaktereket valamint lista-, ezres- és tizedeselválasztót kell használni. Ugyanakkor azonban a Windows Vezérlôpult nemzetközi beállótóablakának beállításai határozzák meg a dátum, az idô és a pénznem alapértelmezett megjelenését. @KEseményvezérelt kód:@N ha egy ûrlapon olyan vezérlôelemet hozunk létre, amely a 127 és 191 közötti tartományba esô kódú karaktereket tartalmaz, majd a vezérlôelemhez létrehozunk egy eseményvezérelt eljárást, akkor az eljárásban ezek a karakterek aláhúzás karakterré konvertálódnak. Ezért célszerû elkerülni ezek használatát az eseményvezérelt kódot tartalmazó vezérlôelemekben. @KSQL:@N az SQL nyelvet (ilyen az Access Basic is) szintén nem magyarították. Emiatt a felhasználónak az amerikai függvényneveket, tulajdonság- és gyûjteményneveket, formázó karaktereket valamint lista-, ezres- és tizedeselválasztót kell használnia, amikor az SQL ablakban SQL utasításokat ír. Az SQL csak az amerikai dátumformátumokat fogadja el, függetlenül a Windows Vezérlôpult nemzetközi beállítóablakának lehetôségeitôl. Ha a felhasználó lekérdezések tervezéséhez a QBE rácsot használja, a generált SQL utasítás automatikusan angol nyelvûvé konvertálódik. @KMicrosoft Visual Basic:@N az Access 2.0 a Microsoft Jet adatbázismotor késôbbi verzióját tartalmazza, mint a Microsoft Visual Basic 3.0. îgy mindaddig nem tudjuk használni az Access 2.0-beli adatbázisokat a Microsoft Visual Basic 3.0-val, amíg nem frissítjük a Visual Basic alkalmazást. @VNyelvi változatok@N Ha magyar adatbázist használunk, és alkalmazzuk a Like operátort vagy az InStr függvényt (nem indexelt mezô esetén), akkor a következô karaktereknél nem találunk egyezést: a magyar @KCS, DZ, DZS, GY, LY, NY, SZ, TY, ZS@N-nél. Ezek összevont karakterek, azaz olyanok, melyeket egyetlen karakternek tekintünk. Az Access ugyan helyesen rendezi ezeket, de ha ilyen esetben Like operátort vagy InStr függvényt próbálunk használni (például: Like DZ*), akkor az eredmény nem tartalmazza az egyezést akkor sem, ha az egyezés valójában létezik. @VÖsszegzés@N Mint a bevezetôben említettem, a Microsoft Access 2.0 kielégítô válaszokat adhat az adatbáziskezelés szinte minden kérdésére, mivel élvezi a teljes együttmûködés lehetôségét a többi Microsoft termékkel. De mint minden windowsos alkalmazásnak, ennek is nagy a memória- és a merevlemez-igénye. Közel 20 Mbyte területet igényel a merevlemezünkbôl, és 4 Mbyte RAM-mal már mûködik ugyan, de ajánlatos, hogy ennél többet vegyünk igénybe. Örömhírt jelent viszont az alkalmazásfejlesztôknek, hogy az Access 2.0 magyar változata alapkiépítésben tartalmazza a nemrég elkészült Microsoft Jet 2.5-öt, de akik eddig az angol verziót használták, azoknak sem kell szomorkodniuk, mert ôk is megkaphatják a legújabb Jet Database Engine verziót. @KAli Mehdi@N (További információk: Microsoft Hungary, 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-14. Tel.:268-1668, fax: 268-1558. A szükséges információk az összes Microsoft dealernél is beszerezhetôk.) @<9502\ALKALMAZ.GIF>■■@n Egy Access adatbázis a minta alkalmazásokból: az adatbázishoz tartozó két jellegzetes ûrlap látható @<9502\KATEG.GIF>■■@n A kategóriák ûrlapja, amiben megjeleníthetôk a termékek névvel, kóddal és képpel is @<9502\URTERV.GIF>■■@n ÿrlaptervezés az Accessben: minden eszköz megvan hozzá @<9502\esemeny.gif>■■@n A WorthWind adatbázis egyik lekérdezési listája: a tíz legdrágább termék, az alkalmazottak névsora és a forgalom áttekintése @<9502\lekerd.gif>■■@n Eseménykövetés: a kép bal oldalán látható az eseménynapló a számlanyomtatás lépéseinek sorozatával @<9502\solution.gif>■■@n Az ötletek adatbázis bemutatkozó képe. Segítségével megismerkedhetünk a Microsoft Access szolgáltatásújdonságaival